A klasszikus mozik kihalnak, az Avatar lekaszálja a Valami Amerikát, a jegyárakat eközben felnyomja a 3D-technológia, ami turistákat vonz a fővárosba. Hol van már az az idő, amikor egy filmet annyian néztek meg, ahányan ebben az országban élnek és mi lesz, ha eljön a hologrammozi korszaka? Részletek a Palace Cinemas felvásárlásáról. A Kreatív Magazin cikke.

Sokan, sokszor temették már el zokogva a mozit, illetve a mozifilmet, azonban egyelőre nem úgy tűnik, mintha haldokolna a médium. Bár a filmszínházak száma drasztikusan csökkent Magyarországon is az elmúlt évtizedekben, a filmipar legnagyobb szereplői továbbra sem panaszkodhatnak a bevételeikre, és úgy tűnik, mindig képesek kitalálni valami újat, ami bevonzza az embereket a mozikba.

A 2009-es jegybevétel például világszerte megközelítette a 30 milliárd dollárt, a reklámbevétel az Egyesült Államokban a 600 millió dollárt, miközben a legújabb filmek közül több is ostromolta vagy átlépte a bűvös egymilliárd dolláros bevételi határt – és itthon sem panaszkodhatnak a mozipénztárak. Mindemellett úgy tűnik, hogy a digitalizáció és a 3D fogja meghatározni a mozi elkövetkező öt-tíz évét.

Dőlt a pénz a válságban

A Motion Picture Association of America (MPAA) nevű amerikai mozis szervezet adatai szerint 29,9 milliárd dollár volt az éves jegyárbevétel 2009-ben a világon, ami több mint kétmilliárddal múlja felül az előző évi számokat (27,8), és folyamatos növekedést mutat 2005 óta. Ennek 64 százalékát az Egyesült Államokon és Kanadán kívüli jegyeladás tette ki.

A mozis bevétel így 2009-ben csak az Egyesült Államokban és Kanadában elérte a 10,6 milliárd dollárt (több mint 2000 milliárd forintot), ebből Hollywood jelenlegi hat óriásának – Warner Bros. Pictures, 20th Century Fox, Paramount Pictures, Sony (Columbia Pictures), Walt Disney Pictures, valamint a Universal Studios – jutott több mint 8,5 milliárd dollár. Ezek közül jelenleg a Walt Disney – amely ma már számottevően több egy filmstúdiónál, üzemelteti többek között az ABC televíziós hálózatot, több kábelcsatornát és szórakoztató parkokat – birtokolja a legnagyobb média- és szórakoztatóipari konszern címét a világban, miután 36 milliárd dolláros bevételt termelt a tavalyi évben.

A mozifilmek üzleti teljesítményével foglalkozó szakportál, a Box Office Mojo listáján minden idők legnagyobb árbevételű filmjei között az első tízből hét alkotást mutattak be az elmúlt öt évben, ezek közül kettőt 2010-ben, az abszolút listavezető Avatart pedig 2009-ben.

Felemás számok

Ettől függetlenül nem lehet elmenni azok mellett az adatok mellett, melyek a mozi jelentőségének csökkenéséről tanúskodnak, és ezek Magyarországot tekintve különösen kedvezőtlen számok. A Nemzeti Filmiroda adatai szerint ma a magyar mozilátogatók száma évi 10-11 millió körül mozog (2009-ben 10,6 millió volt), ami akkor igazán beszédes adat, ha figyelembe vesszük, hogy 60 évvel korábban a Mágnás Miska című Keleti Márton-filmet 9,8 millió néző látta Magyarországon.

Ehhez képest eltörpül még az utóbbi idők legsikeresebb filmje, az Avatar hazai nézőszáma is: James Cameron blockbusterére 1,195 millió néző volt kíváncsi 2009 október eleje és 2010. szeptember 30. között. Ha a legnépszerűbb alkotásokkal vetjük össze a régi nagyokat, akkor is látványos a különbség: az évtizedekkel ezelőtti többmilliós nézőszámokhoz képest szinte jelentéktelennek tűnik az utóbbi évek legnépszerűbb filmjének, a 2008 végén bemutatott Valami Amerika 2-nek a 450 ezer nézőt megközelítő – és egyébként hatalmas eredménynek minősülő – látogatószáma.

Az elmúlt évtizedek ismeretében ma már biztosnak látszik az is, hogy a szerzői vagy művészfilmek, illetve ezzel egyetemben a magyar gyártású filmek nem versenghetnek nézőszámban az amerikai szuperprodukciókkal. A Valami Amerika széria sikeréhez fogható eredmények igen ritkák, a legtöbb művészfilm, illetve magyar produkció néhány száz, vagy néhány ezer nézőig jut a mozikban. A finanszírozási kérdések sem mellékesek, úgy tűnik, régen véget ért az a kor, amikor a közönség tartotta el a szerzői filmeseket, ma már állami és uniós támogatás nélkül a legtöbb művészfilm és művészmozi életképtelen volna. A jelenlegi helyzetben pedi az állami finanszírozás is teljességgel bizonytalan: mind az eddigi fő forráselosztó, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) jöbőbeni léte, mind a filmszemle indőpontja kérdéses.

A szerzői filmek így megmaradnak a fesztiválok és a művészmozik közönségének – legalábbis azoknak a moziknak, amelyek túlélték a hagyományos filmszínházak számára viharos elmúlt évtizedeket, hiszen, számos mozi sorsa pecsételődött meg az utóbbi időben. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján megtalálható jelentés szerint a magyarországi mozitermek száma az 1970-es 3879-ről a rendszerváltás idejére 1960-ra, az ezredfordulóra pedig 564-re esett vissza; 2009-ben már csak 392 moziterem üzemelt. Ráadásul ez a kevés sincs biztonságban: a föváros például nemrég jelentette be, hogy csak a saját üzemeltetésű moziknak tud támogatást nyújtani, a független mozik így bajban lehetnek. A jegyárak változása természetesen ellentétes irányú volt a nézettség és a moziszám alakulásával: Borsos Árpád társadalomföldrajz- és mozikutató számításai szerint 1990-ben átlagosan 42,7 forintba került egy mozijegy, 1996-ban ez már 213,5, 2007-ben pedig 940 forint volt.

A 3D nagyot dobott

Az efféle jegyáremelkedéshez persze az is szükséges, hogy legyenek olyan filmek, amelyekért az emberek hajlandóak sokat fizetni. Ma ugyanis érzékelhetően drágább egy multiplex mozijegy, mint a művészmozik belépői, ami nyilván nem független attól, hogy a látványra kihegyezett hollywoodi szuperprodukciókat az előbbiek tűzik műsorra, nem beszélve a 3D-s filmekről, amelyeknek különösen az Imax-verziója kerül jelentősen többe a hagyományos árnál (lapzártánk idején egy felnőtt jegy egy művészmoziban körülbelül 1100 forintba, multiplexben 2D-s filmre 1450 forintba, 3D-s filmre pedig 1800 forintba kerül.) 

Az Avatar sokak szerint mérföldkőnek tekinthető abból a szempontból, hogy elindította azt az újfajta 3D lavinát, amelyet korábban – az egész estés változatában legalábbis – inkább csak animációs filmeknél alkalmazott technológia nem hozott be a piacra. Buda Andrea, a Cinema City marketing- és pr-igazgatója szerint a Cinema City Aréna Imax-mozijának egyenesen turisztikai vonzereje volt, és az ország minden részéből érkeztek hozzájuk nézők az Avatar kedvéért. Azóta már megjelent Tim Burton Alice csodaországban című 3D-s alkotása is, amely szintén felkapaszkodott minden idők tíz legnagyobb bevételű filmje közé.

A legnagyobb jegybevételt termelő filmek a világban (Kattintson a nagyobb ábráért!)

A 3D-technológia előretörése iparági adatok tükrében is szembetűnő: míg 2008-ban a 9,6 milliárdos észak-amerikai jegyárbevételnek mindössze 2,5 százaléka (240 millió dollár) származott háromdimenziós filmekből, 2009-ben ez az arány már 10,74 százalékos (1,14 milliárd a 10,6 milliárd dollárból) volt. A 3D-s bevételek növekedése így 2007-ről 2008-ra közel négyszeres, 2008 és 2009 viszonyában pedig közel harmincszoros volt.

Mindezt a filmek számán is nyomon követhetjük. Bár a moziipar megérezte a válságot, és a bemutatott filmek 2003 óta folyamatosan növekvő száma 2009-ben 633-ról 558-ra csökkent az Egyesült Államokban az előző évhez képest, a 3D-filmek száma nyolcról húszra növekedett. 

Hazai piac

A 3D-hullám – jelentős részben az Avatarnak köszönhetően – a hazai pénztáraknál is éreztette hatását. A Nemzeti Filmiroda adatai szerint a jegybevétel a 2008-as 9,97 milliárdról 11,236 milliárdra nőtt 2009-ben, ami 12,6 százalékos növekedés, míg a nézőszám 10,35 millióról 10,6 millióra emelkedett, ami viszont csak csekély, 2,4 százalékos erősödés. 

Ebből logikusan következik, hogy az átlagos jegyár is nőtt, méghozzá majdnem 100 forinttal: 963,5-ről 1060-ra. Az Avatar kiemelt szerepét az is bizonyítja, hogy az év végén bemutatott film a hagyományosan erős nyári hónapok szintjére hozta fel a 2009 decemberi látogatói számokat. Az idei év eddigi eredményei sem rosszak, az adatok szeptemberig állnak rendelkezésre, ebben az időszakban 7,962 millió mozilátogató volt Magyarországon, ami több mint 25 ezerrel haladja meg a 2009 azonos időszakában mértet, bár várhatóan az idei év vége nem lesz olyan erős, mint az Avatar jóvoltából a 2009-es volt. 

A mozik bevételének azonban csak egy része a jegybevétel, amelynek nagyobbik hányada a forgalmazóhoz kerül. Így megnövekszik azoknak a kapcsolt szolgáltatásoknak a jelentősége, amelyeket a filmekhez kínálnak a hálózatok, ilyenek például a büfék és a kávézók. Bár a bevételek megoszlásáról az illetékesek nem szívesen nyilatkoznak, egyes bennfentes vélemények szerint a popcornból és üdítőből befolyó pénzek nagyobb árrésük miatt akár a jegybevételnél is jelentősebb profittényezőt jelenthetnek a moziknak. 

A hazai mozihálózatok pénzügyi eredményei a sikeres év ellenére vegyes képet mutatnak. A Cinema City tulajdonosa, az I. T. Magyar Cinema 5,76 milliárdos forgalommal és 173 millió forintos mérleg szerinti nyereséggel zárta a 2009-es évet, a Budapest Film nyeresége 57 millió volt 827, 6 milliós forgalom mellett, a Palace hálózat viszont 380 millió forintot megközelítő veszteséget termelt 4,2 milliárd forintos forgalom mellett.

Digitális átállás

A 3D nyilvánvaló előretörése mellett a digitális vetítéseké a jövő – legalábbis ez bontakozott ki a piaci szereplőkkel folyatott beszélgetéseinkből és az iparági kutatásokból egyaránt. Bár a világ mozivásznainak még túlnyomó többsége analóg vetítésre tervezett, a digitális vásznak száma folyamatosan nő. Míg 2005-ben még csak 848 vászon működött ilyen vetítéstechnikával világszerte, 2008-ban már 8800, 2009-ben pedig 16 400 az MPAA adatai szerint. Ma már Magyarországon is legalább 52 digitális vetítésre alkalmas terem működik (Cinema City: 31, Palace Cinemas: 16, Corvin Budapest Filmpalota: 2, Sugár Mozi: 2). 

Mind Buda Andrea, mind Kiss Zsuzsanna, a Palace Cinemas médiaértékesítési vezetője kiemelte, hogy a digitális vetítés felé tart a moziipar, így mindkét hálózat folyamatosan növeli digitális termeinek a számát. [A digitális vetítés nem azonos a digitális felvétellel, ahol digitális nyersanyagra rögzül a kép. Digitális vetítés esetében a vászonra vetített képet szolgáltatja digitális vetítőgép egy adathordozóról, attól függetlenül, hogy az eredeti felvétel milyen nyersanyagra készült. A technológia előnye, hogy kiküszöbölhetők a filmes kópiagyártás tetemes költségei. – A Szerk.] 

Kiss Zsuzsanna, miután megkértük egy félig komoly találgatásra, ennél tovább is ement: „Szerintünk tíz éven belül csak digitális anyagon fognak a mozik filmeket játszani, míg több mint húsz év múlva a közönséget már talán holografikus képekkel fogják szórakoztatni, amelyeknek a részévé válik a mozilátogató maga is, így nem lesz szükség vászonra sem – ez természetesen egy nagyon vad elképzelés, de már vannak ilyen kezdeményezések.” – fogalmazott.